|
|
CHARLES BISHOP WEYLAND (Lance Henriksen)
Charles Bishop Weyland a Weyland Iparvállalat nagy hatalmú, milliárdos tulajdonosa. Technológiai cégekbol szerezte a vagyonát, őt tartják a modern robotika úttörőjének. Közelebb jár az ötvenhez, mint a negyvenhez, de sűrű, fekete hajában egyetlen ősz szálat sem lehet felfedezni. Széles homlokával és szájával, átható tekintetű, jégkék szemével és karcsú alakjával inkább hasonlít egy sportőrültre, mint egy iparmágnásra. Végső stádiumú tüdőrákban szenved, mely gyakori és heves rosszullétekkel, fájdalommal, oxigénhiánnyal és alvászavarokkal jár, ennek ellenére személyesen felügyeli az antarktiszi küldetést. "Huszonegy éves korában egy harvardi diploma lapult a zsebében, és az övé volt a nem túl jelentős, műholdas térképészettel foglalkozó cég, amelyet az apjától örökölt. Két évvel később megvásárolt egy kisebb kábeltévés hálózatot, azután Nevadában vett egy telekommunikációs céget. Tíz évig tartó folyamatos fejlődés után a Weyland Iparvállalat már a világ legjelentősebb műhold-rendszerekkel foglalkozó cége volt, az értéke jóval meghaladta a háromszázmilliárd dollárt. Miután megteremtette birodalma financiális alapjait, Charles Weyland nekilátott, hogy megváltoztassa a világot. Az ember mozgásterének növelése - ez volt a Weyland Iparvállalat mottója, és Charles Weyland személyes filozófiájának lényege. Két éves sem volt, amikor elvesztette az anyját. Dadák nevelték fel, akik mindenben teljesítették szigorú, már-már zord apja kívánságait. A kis Charles sosem ismerhette meg a valódi, feltétel nélküli szülői szeretetet, és a hitet sem, így nem remélhetett segítséget semmiféle emberfeletti hatalomtól. Nem tehetett mást, kialakította saját rendszerét, meghatározta magának az utat, és amikor már azon haladt, megesküdött, hogy vagyonát az emberi civilizáció határainak kiszélesítésére fogja használni. Ettől fogva kettős életet élt. A nyilvánosság előtt gondtalan milliárdos volt, fényűző partikat adott, részt vett a különböző társasági eseményeken, luxusszállodákat vásárolt San Franciscóban, Párizsban és Londonban. Kaszinót épített Las vegasban, és eljátszotta az élvhajhász playboy szerepét. Mindig volt mellette néhány gyönyörű nő, és afféle hóbortként mindig magával vitt egy golfütőt. Ám mindez csak díszlet volt, álca, aminek takarásában nyugodtan dolgozhatott valódi céljainak elérése érdekében. Miközben megnyitotta a Weyland West Hotelt San Franciscóban, az emberei titokban megszerezték a Szilikon-völgy egyik nanotechnológiával foglalkozó cégét. Amikor részt vett egy londoni szinházi bemutatón, az ügyvédei megvásárolták a Pittsburgh közelében lévő robottechnológiai üzemek egyikét. Amikor Párizsban, az egyik divatrendezvényen szórakozott, a cége meglehetősen erőszakos eszközökkel bekebelezte Seattle egyik gyógyszergyárát. Ugyanezen a napon az övé lett egy kyotói génkutató központ. Mire betöltötte a negyvenedik évét, az egész világon ő biztosította a legnagyobb támogatást a különböző tudományos kutatásokhoz. Négy évvel azelőtt, hogy összetoborozta a csapatot, Weyland azt mondta Max Staffordnak, hogy negyven esztendő múlva a vállalat készen fog állni arra, hogy létrehozzon egy bázist a Holdon, a Nyugalom Tengere mellett. Akkor még úgy érezte, semmi sem akadályozhatja meg, hogy elérje ezt a célját. Azután megállapították, hogy tüdőrákja van, és rá kellett döbbennie, nemhogy negyven, de négy évig sem fog élni. Ez az idő azután négy hónapra csökkent, végül bele kellett törődnie abba, hogy legjobb esetben negyven napja van hátra." (Marc Cerasini: Alien vs. Predator - A Halál a Ragadozó ellen) > WEYLAND IPARVÁLLALAT > WEYLAND-YUTANI TÁRSASÁG > L. BISHOP 341-B > MICHAEL BISHOP |
